Sajnálatos módon elég sok „zöldség” jelenik meg a neten a különböző szőlő – és borfajtákról. Tegyünk egy kis rendet.

Bowers és Meredith ( UC Davis ) 1997-es DNS – kutatási eredményei azt igazolják, hogy a cabernet franc és sauvignon blanc a XVIII. század körül kialakult szőlőfajta ősei. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a két külön fajta kereszteződésének spontán kellett történnie, mert akkoriban Bordeaux-ban nem végeztek ismert szőlőnemesítési tevékenységet.

A XIX. századi európai filoxéra-járványt követően szerte Európában elkezdték telepíteni ezt a fajtát, mely a baktériummal szemben erős ellenállást mutatott.

Különleges karaktere miatt a legnépszerűbb újvilági fajtának számít. Összességében a cabernet sauvignon a világ legnagyobb mennyiségben, több, mint 340’000 hektáron termelt kékszőlője.

Bordeaux, Napa-völgy és Chile legelterjedtebb fajtája, de jelentős ausztrál jelenléte is.

Népszerűségét – többek között – az alábbiaknak köszönheti:

• A fajta „késői kezdő és késői érő”, így a késői rügyfakadás miatt kisebb a tavaszi fagykárosodás kockázata.
• Viszonylag hűvösebb éghajlaton is lehet termeszteni. Mérsékelten meleg, de meglehetősen száraz, napos és hosszú őszt kíván teljes biológiai beérése
• Vastag és erős héjú, betegségekkel szemben viszonylag jól ellenálló fajta, mely az egyik leghosszabb érési időt igényli.
• Nem optimális számára a túl gazdag termőtalaj.

Bordeaux-ban a Vizcaya-i öböl, a kaliforniai Napa-völgyben pedig a Csendes-óceán felől érkező hideg légáramlatok ellensúlyozzák az egyébként e fajtának szinte túl meleg nappali hőmérsékleteket.

Villányban az elmúlt években tapasztalható klímaváltozás jótékony hatást gyakorolt a cabernet sauvignon minőségére.

Bár képes hamar elérni nagyon magas cukorfokot, idő előtti szürete zöldes íz-világot és kellemetlen zöldpaprikás aromát kölcsönöz neki. Ezért a 2-izobutil-3-metoxi-pirazin felelős, mely a különböző paprika fajtákban is megtalálható ( vö. az Új-Zélandon készített, korai szüretelésű sauvignon blanc vezető ízjegyeivel ! ). Türelmesen meg kell várni teljes fenolos érettségét.

Szüretelni általában október végén, különleges évjáratokban november elején szoktuk.

Vastag héja roppant gazdag szín- és aromaanyagokat tartalmaz. Magas tannin-tartalma miatt a nagy évjáratok évek alatt kerekedhetnek-simulhatnak le.

Elsősorban gyümölcsös ízek dominálják: áfonya és aszalt szilva, valamint földieper és szeder. A fűszeres jegyek közül a bors jellemzi. Kishordós érlelése során gyönyörűen hozza a vanília és dohány aromákat.

Remekül lehet házasítani, egészen eltérő stílusú, nagyszerű tételek készíthetőek belőle.

Ajánlásunk, ha kiváló cabernet sauvignont szeretne fogyasztani:

CASSIOPEIA CABERNET SAUVIGNON 2011

Webshop link

***