A köztudatba ivódott fa-ék egyszerűségű axióma szerint a kis mennyiségben termelt bor = jó bor, a nagy mennyiségben termelt bor = tömegtermék.

Nézzünk kicsit e megállapítások mögé.

Az alapoknál kezdjük: válasszuk szét a szőlőtermelés és borkészítés problémakörét.

tipikus mennyiségi terhelés

Ma a szőlészeti aspektust vesszük sorra.

Jó bor csak jó szőlőből készülhet. Pont.

E tekintetben tény, hogy a terméskorlátozás – egy bizonyos határig – exponenciálisan növelheti a termés minőségét.

Óriási különbséget jelenthet, ha ugyanarról a területről, azonos módon kezelt ültetvényről hektáronként 10 ’ 000 kg vagy 5 ’ 000 kg szőlőt szüretelünk. Mivel az egységnyi területre eső művelési költség azonos ( kevesebb termés esetén is ugyanannyit költünk a kézi- és gépi erővel végzett munkákra, valamint a növényvédelemre ), könnyen belátható, hogy terméskorlátozás nélkül kétszer annyi bort erjeszthetünk a példaként felhozott esetben. Ha a bort ugyanazon az áron tudjuk eladni, bármilyen is a minősége, akkor nyilvánvalóan mennyiségi szempontok fognak bennünket vezérelni.

terméskorlátozás leválogatással

A mennyiségi szemlélet volt az 1990-es évek elejéig a teljes magyar borszőlő vertikum filozófiája. A villányi borvidéken ez vezetett a portugieser ( valamikori – mára hivatalosan nem megengedett nevén – kékoportó ) fajta iparszerű telepítéséhez. Ehhez hasonló a balatoni merlot sorsa is. Az így készült borok az „olcsó és nem ráz” kategóriába tartoztak. Nagy hozamok mellett is a korlátozott piaci körülmények között tartott nagyközönség számára elfogadható vörösbort lehetett belőlük készíteni. Nem véletlenül – és teljesen jogosan – azonosította a vevő évtizedeken keresztül a mennyiségi termelést a gyenge minőséggel.

hozamkorlátozás eredménye

Hasonló megfontolások vezetik még manapság is például Chile boriparát: hatalmas mennyiségeket termelnek hektáronként, a szüret – nem adva esélyt egy esetleges őszi esős időszak pusztításának – hetekkel a fenolos érettség bekövetkezte előtt történik. Így állítják elő a világ egyik legnagyobb és legolcsóbb cabernet sauvignon mennyiségét. E borok aztán a kevésbé igényes fogyasztók számára nagyon kedvező áron kerülnek a polcra.

A másik véglet a tudatos terméskorlátozás. Önmagában már ez is hatalmas minőségi ugrást jelenthet. Ehhez azonban újabb pozitív tényező járul hozzá általában. Ha egy birtok a terméskorlátozással kvázi lemond az alapanyag „olcsó” áráról, akkor a bort nem gyors érlelésű tömegtermékként fogja piacra vinni. Ennek megfelelően az erjesztési és érlelési folyamatokat a legnagyobb gondossággal fogja végezni annak érdekében, hogy a végeredmény minél értékesebbé váljék.

egy tőkéről két elágazó szálvessző, tipikus magas terhelés

A szőlőtermelés esetén teljesen világos, hogy a mennyiség és minőség egymással általában fordított arányban állnak.

Azonban vigyázzunk: egy megfelelő nagyságú borbirtok drasztikus terméskorlátozással is képes NAGY mennyiségű MAGAS minőségű szőlő-alapanyagot termelni!  Erről és borászati vonzatairól következő blogunkban szólunk.

Addig is javasoljuk, kóstolják meg Wunderlich 4U sorozatunk Blue Velvet 2017 tagját.

Egy gyönyörű kékfrankos, szigorú terméskorlátozás eredménye. Webshop link:

https://jbb.hu/termek/blue-velvet-2017/

***